A pedagógusjelöltek Kazinczy Ferenc Szép magyar beszéd versenye
„Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Szép magyar beszéd verseny országos döntőjének résztvevői a megszólalás mesterei, vagy a későbbiekben ennek a mesterségnek a legjobb átadói lesznek" (Minya 2003: 16).
Valószínűleg a legrégebbi, legnagyobb múltra visszatekintő anyanyelvi verseny ez; hiszen Kodály Zoltán felhívása nyomán már 1939-ben, 1940-ben és 1941-ben is rendeztek kiejtési versenyt a budapesti egyetemen. Ezt a kezdeményezést újította meg később Péchy Blanka: a színművészek, a rádió- és tévészereplők szép magyar beszédre ösztönzésén kívül fontosnak tartotta, hogy ugyanerre buzdítsa a magyar tanulóifjúságot is. 1965-ben hirdették meg első ízben a szép magyar beszéd versenyét középiskolásoknak. A pedagógushallgatók először 1973-ban Pécsett vehettek részt a megmérettetésen; azóta a verseny évről évre különböző helyszíneken, más-más felsőoktatási intézményben zajlik. A tavalyi év jelentős változást hozott: a tanárjelöltek mellett immár teológus és joghallgatók is versenybe szállhattak; a jövőben esetleg továbbra is számíthatunk más felsőoktatási intézmények diákjaira.
A versenyzők feladata egy szabadon választott – így általuk már jól ismert, gyakorolható – és egy kötelező szöveg felolvasása. A versenyen alapkövetelmény az értő és értető (tehát nem „színészies-színpadias") megszólaltatás. A zsűri pontozza a hangképzés tisztaságát, a mondatfonetikai eszközök alkalmazását, a szöveg értő és értető tolmácsolását.
Az elmúlt évtizedben a verseny házigazdái között szerepelt a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara; az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem; a Debreceni Egyetem; a veszprémi Pannon Egyetem; az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola; a szombathelyi Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja; a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara és az egri Eszterházy Károly Főiskola.
A Kazinczy-verseny zsűrijének elnöki tisztét jó néhány éve – 2004 óta – Gósy Mária tanszékvezető egyetemi tanár tölti be. Előtte elnökölt még – többek között – Bolla Kálmán egyetemi tanár; Kováts Dániel Kazinczy-díjas főiskolai tanár és Wacha Imre Kazinczy-díjas főiskolai docens. A zsűri tagjai rangos magyar felsőoktatási intézmények oktatói, az ország különböző egyetemeiről, főiskoláiról. A zsűri munkájában az elmúlt évtizedben részt vett például: Eőry Vilma, Hegedűs Attila, Hoffmann István, Markó Alexandra, Nyirkos István, Pelczéder Katalin, Rozgonyiné Molnár Emma, Steklács János, Vargáné Raisz Rózsa. Olykor – nem tanár – hivatásos beszélők is zsűriztek, például Bordy András (Kazinczy-díjas bemondó, Magyar Rádió), Havas Judit (irodalomtörténész, előadóművész), Süveges Gergő (Magyar Televízió). A rendezvényeken természetesen jelen voltak a szervező intézmény vezetői, illetve a versenyt támogató Oktatási Minisztérium egy-egy képviselője is. A versenyeken általában 30–40 között mozgott a résztvevők száma (volt olyan év, amikor 46 versenyző volt) – ők az ország, illetve a magyar nyelvterület különböző pedagógusképző intézményeiből érkeztek.
A Kazinczy-versenyeket nemegyszer színesítették szórakoztató, a résztvevők számára kikapcsolódást nyújtó rendezvények is. Nem csupán a beszélgetésekre is alkalmat nyújtó kiváló étkezések, esetleg fogadások adtak lehetőséget a „lazításra", hanem kulturális-szabadidős programok is. Szekszárdon például városnézés, pincelátogatás és borkóstolás után élő zenés mulatságon vehettek részt a még nem túlságosan fáradt jelenlévők. Budapesten 2003-ban dzsesszkoncert várta az érdeklődőket. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem népzenei koncerttel kedveskedett a versenyre ellátogatóknak.
A szép magyar beszéd versenyén nemcsak a tanárjelöltek felolvasásai hallgathatók meg, hanem különféle tudományos előadások is. Néhány példa, a teljesség igénye nélkül: 2003-ban Deme László beszélt a szöveg visszahangosításáról, pontosabban az írásjelek szerepéről és fontosságáról, illetve időnkénti hiányáról – cáfolva azt a még mindig élő babonát, amely szerint „vesszőnél felvisszük a hangsúlyt". Debrecenben Pusztai Ferenc, Imre Angéla és Markó Alexandra tartott előadást. Veszprémben Adamikné Jászó Anna A főiskolai hallgatók beszédéről, Bóna Judit A beszédtempóról, Rozgonyiné Molnár Emma A beszédtechnika tanításáról, Imre Angéla A hangsúlyészlelés és a helyes hangsúly témájáról tájékoztatta az érdeklődőket; Jancsó Miklós pedig a beszédtechnika oktatásának az erdélyi magyar felsőoktatásbeli történetét tárta fel. De hallhattunk érdekességeket a gőgicséléstől a spontán beszédig tartó folyamatról Gósy Máriától, a nők és a férfiak spontán beszédének különbségeiről Horváth Viktóriától – és még számos egyéb témáról.
Tanulságosak azok a fejlődési tendenciák, amelyek a korábbi versenyekhez képest jelentkeztek. Egyfelől: megváltoztak, illetve tisztázódtak a szövegválasztás szempontjai. Felszabadítóan és megtermékenyítően hatott „a versenyfelhívásnak azon módosítása, miszerint a magyar széppróza is képviseltetheti magát" (Minya 1999). Így minden versenyzőnek lehetősége van rá, hogy saját ízléséhez és egyéniségéhez illő szöveget válasszon. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevők egyre inkább képesek arra, hogy személyiségükkel is hatást keltsenek, megnyerjék a közönség rokonszenvét. Másfelől: az utóbbi években viszont mind több hallgatónak sikerül a teljes szöveg értő és értető megszólaltatása."
Részlet: Szilassy Eszter „Felsőoktatási anyanyelvi versenyek az új évezredben" című cikkéből
Forrás: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu
A felsőoktatási intézmények Kazinczy Ferenc Szép magyar beszéd versenyének rendezői:
2015-2019. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar, Esztergom
2014. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Budapest
2013. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Budapest
2012. Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Budapest
2011. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító-és Óvóképző Kar, Budapest
2010. Eszterházy Károly Főiskola, Eger
2009. Kecskeméti Főiskola, Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét
2008. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ, Sopron
2007. Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, Esztergom
2006. Pannon Egyetem, Veszprém
2005. Debreceni Egyetem, Debrecen
2004. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba
2003. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Főiskolai Kar, Budapest
2002. Pécsi Tudományegyetem, Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd
2001. Berzsenyi Dániel Tanítóképző Főiskola, Szombathely
2000. Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Szeged
1999. Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest
1998. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár
1997. Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr
1996. Eszterházy Károly Főiskola, Eger
1995. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza
1993. Berzsenyi Dániel Tanítóképző Főiskola, Szombathely
1992. Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr
1991. Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak
1990. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged
